<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Százegyedik Majom &#187; Nokia doboz</title>
	<atom:link href="http://szazegyedikmajom.hu/tag/nokia-doboz/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://szazegyedikmajom.hu</link>
	<description>Blog az etikus üzlet és vállalkozás meghonosításáért</description>
	<lastBuildDate>Sun, 13 Jun 2010 11:17:26 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>Erkölcs a Nokia dobozon kívül és belül?</title>
		<link>http://szazegyedikmajom.hu/etika/erkolcs-a-nokia-dobozon-kivul-es-belul/</link>
		<comments>http://szazegyedikmajom.hu/etika/erkolcs-a-nokia-dobozon-kivul-es-belul/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 30 Mar 2010 21:19:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[etika]]></category>
		<category><![CDATA[gazdasági szféra]]></category>
		<category><![CDATA[Machiavelli]]></category>
		<category><![CDATA[Mandeville]]></category>
		<category><![CDATA[Nokia doboz]]></category>
		<category><![CDATA[politikai erény]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://szazegyedikmajom.hu/?p=92</guid>
		<description><![CDATA[„A bűn a jólét alapja, ha korlátját törvény kiszabja. Igen, ha nagyság kell a népnek, az államban szükség a vétek, mint az éhség kell evéshez. Puszta erénytől nem virágzik föl egy nemzet; s ki visszavágyik az aranykorba, kész-e vajon élni becsületben - de makkon?” /Bernard Mandeville/

Modern korunk jellemzője a szférák szétválasztása. Az új- és modernkorban különválasztjuk [...]
]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><!-- 		@page { margin: 2cm } 		P { margin-bottom: 0.21cm } -->„<span style="font-size: small;">A bűn a jólét alapja, ha korlátját törvény kiszabja. Igen, ha nagyság kell a népnek, az államban szükség a vétek, mint az éhség kell evéshez. Puszta erénytől nem virágzik föl egy nemzet; s ki visszavágyik az aranykorba, kész-e vajon élni becsületben &#8211; de makkon?”  /Bernard Mandeville/</span></p>
<p><span style="font-size: small;">Modern korunk jellemzője a szférák szétválasztása.   Az új- és modernkorban különválasztjuk a magán- és az egyéb szférákat. A politikai szféra különválasztása Machiavelli nevéhez köthető. A politikát kivonta az általános társadalmi, erkölcsi szabályok alól, megteremtve a politikai erény fogalmát, ami közel sem egyezik a „hétköznapi erényekkel”. </span></p>
<p><span style="font-size: small;"> Bernard Mandeville hasonlóan cselekedett a közgazdasággal, de ő még messzebb ment. Nemcsak azt állította, hogy ki kell zárni a hagyományos értelemben vett erkölcsöt a gazdasági szférából, hanem hogy bizonyos személyes vétkek és gyarlóságok szükségesek ahhoz, hogy egy ország gazdasága jól működjön. Alapvető emberi bűnök az alapjai egy jól működő gazdaságnak.</span></p>
<p><span style="font-size: small;"> </span><span style="font-size: small;"><em>A méhek meséje, avagy a magánvétkek – közhaszon</em></span><span style="font-size: small;"> című művében, Mandeville a köznapi életből vett meggyőző példákkal mutatta ki, hogy az ember cselekvéseit csakis önszeretete és szenvedélyei irányítják. Két következtetést von le ebből: egyrészt, hogy az, amit erénynek nevezünk, pusztán az egyik szenvedély győzelme a másik felett. A másik, hogy az emberi vétkek – gőg, kapzsiság, bujaság &#8211; teljes kiirtása (azon kívül, hogy lehetetlen) a társadalomra nézve egyenest végzetes volna. Hisz az előrejutást csakis a szenvedélyek kielégítésének vágya motiválja.</span></p>
<p>„<span style="font-size: small;">Közgazdaság-etikájában” az egyetlen értékmérő elv a hasznosság, az eredményesség, morális kérdésfeltevéseknek nincs értelme.</span></p>
<p><span style="font-size: small;">Teljesen indokolt az, hogy Mandeville a maga korában a képmutatók provokálására megírta művét. Ám &#8211; ahogy ezt előszavában maga írja &#8211; nem számított rá, hogy bárki ennek hatására megváltozna, és ha mégis, akkor nem olyan típusú változásra gondolt, mint amit megfigyelhetünk a gazdaság elmúlt száz évében. Műve először 1705-ben röpiratként jelent meg. Ekkor nagy felháborodást keltett, de nem tűnt el a köztudatból. Talán nem véletlen, hogy az 1900-as évektől került ismét elő, mintegy alátámasztásaként a gazdaság és erkölcs nem épp közvetlen viszonyának. </span></p>
<p><span style="font-size: small;">A mai válság döntően erkölcs nélküli, mohó emberek munkálkodásának „gyümölcse”, akiknek fókusza, horizontja nem haladja meg egy Nokia doboz méretét.  A többségnek azonban abban kell hinnie, hogy csak a tisztességes gazdálkodás hoz fellendülést és tartós, általános jólétet. Ehhez el kell érni, hogy a többség végre felébredjen… Szóval majomkodjunk…</span></p>
<p><span style="font-size: small;">Dobai Eszter<br />
</span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://szazegyedikmajom.hu/etika/erkolcs-a-nokia-dobozon-kivul-es-belul/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>5</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

