„A bűn a jólét alapja, ha korlátját törvény kiszabja. Igen, ha nagyság kell a népnek, az államban szükség a vétek, mint az éhség kell evéshez. Puszta erénytől nem virágzik föl egy nemzet; s ki visszavágyik az aranykorba, kész-e vajon élni becsületben – de makkon?” /Bernard Mandeville/
Modern korunk jellemzője a szférák szétválasztása. Az új- és modernkorban különválasztjuk a magán- és az egyéb szférákat. A politikai szféra különválasztása Machiavelli nevéhez köthető. A politikát kivonta az általános társadalmi, erkölcsi szabályok alól, megteremtve a politikai erény fogalmát, ami közel sem egyezik a „hétköznapi erényekkel”.
Bernard Mandeville hasonlóan cselekedett a közgazdasággal, de ő még messzebb ment. Nemcsak azt állította, hogy ki kell zárni a hagyományos értelemben vett erkölcsöt a gazdasági szférából, hanem hogy bizonyos személyes vétkek és gyarlóságok szükségesek ahhoz, hogy egy ország gazdasága jól működjön. Alapvető emberi bűnök az alapjai egy jól működő gazdaságnak.
A méhek meséje, avagy a magánvétkek – közhaszon című művében, Mandeville a köznapi életből vett meggyőző példákkal mutatta ki, hogy az ember cselekvéseit csakis önszeretete és szenvedélyei irányítják. Két következtetést von le ebből: egyrészt, hogy az, amit erénynek nevezünk, pusztán az egyik szenvedély győzelme a másik felett. A másik, hogy az emberi vétkek – gőg, kapzsiság, bujaság – teljes kiirtása (azon kívül, hogy lehetetlen) a társadalomra nézve egyenest végzetes volna. Hisz az előrejutást csakis a szenvedélyek kielégítésének vágya motiválja.
„Közgazdaság-etikájában” az egyetlen értékmérő elv a hasznosság, az eredményesség, morális kérdésfeltevéseknek nincs értelme.
Teljesen indokolt az, hogy Mandeville a maga korában a képmutatók provokálására megírta művét. Ám – ahogy ezt előszavában maga írja – nem számított rá, hogy bárki ennek hatására megváltozna, és ha mégis, akkor nem olyan típusú változásra gondolt, mint amit megfigyelhetünk a gazdaság elmúlt száz évében. Műve először 1705-ben röpiratként jelent meg. Ekkor nagy felháborodást keltett, de nem tűnt el a köztudatból. Talán nem véletlen, hogy az 1900-as évektől került ismét elő, mintegy alátámasztásaként a gazdaság és erkölcs nem épp közvetlen viszonyának.
A mai válság döntően erkölcs nélküli, mohó emberek munkálkodásának „gyümölcse”, akiknek fókusza, horizontja nem haladja meg egy Nokia doboz méretét. A többségnek azonban abban kell hinnie, hogy csak a tisztességes gazdálkodás hoz fellendülést és tartós, általános jólétet. Ehhez el kell érni, hogy a többség végre felébredjen… Szóval majomkodjunk…
Dobai Eszter
Címkék: etika, gazdasági szféra, Machiavelli, Mandeville, Nokia doboz, politikai erény
“Ce Lu szólt: Vej herceg várja a Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi legyen az ELSŐ teendője?
A Mester így válaszolt: – A szavak helyes használatának helyreállítása.
Ce Lu így szólt: Ez az egész? Most az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni?
Így szólt a Mester: – Milyen együgyű vagy! A bölcs mellőzi azt, amit nem ért.- Ha a szavak használata nem helyes, akkor a fogalmak értelmezése zavaros;- ha a fogalmak értelmezése zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni;- ha nem lehet szabatosan cselekedni, akkor az erkölcs és a művészet nem virágzik;-ha az erkölcs és művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen;-ha a büntetésnek nincs értelme, akkor a nép nem tudja, hová lépjen, és mit tegyen.
A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, szavait pedig tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.”
Tudatlan vagyok. Honnan van ez a kiváló mesteres idézet?
A globális ökológiai válság kibontakozása azt mutatja, hogy a ma élő emberiség még a létében való közvetett fenyegetettség tudatában sem hajlandó makkon élni. Tehát makro szinten nemcsak a morál esett áldozatul a konzum-jólétnek, hanem a ráció is.
Mandeville-nek igaza van: a bűn a jólét alapja, sőt, egy bűnöző állam lehet (gazdaságilag) virágzó. Az idézett részben azt nem állította, hogy jól-lét is származik a bűnből. Emberi méltóság, egészség, szeretet, béke szavakat nem említ, kijelentése a jólétre korlátozott, ezért ma is megállja a helyét.
A szavak helyes használatának helyreállítása: a jól-lét (Istennek tetsző lét) és a jólét fogalmának különválasztása nélkül nem lehet szabatosan cselekedni.
Bármily meglepő, a hozzászólás szerzője közgazdász
Viszont szégyenszemre a szépirodalomban elég járatlan. Tehát engem is érdekelne, hogy hol olvashatunk többet Ce Lu és Vej herceg kalandjairól.
Kedves Forgách Péter!
Irtam neked e mailt, nem tudom megkaptad-e?
Dr.Jobbágyi Péter vagyok, györben dolgoztam, mint osztályvezető szemész főorvos, de most 8 éve nyugdijas vagyok, amellett egy optikusnál segédkezem.
Veled jó sok évvel ezelőtt Buffalóban találkoztam, ill
töltöttem nálatok néhány napot. Ma reggel a Kossuth rádióban hallottam meg a riportot rólatok, nagy örömmel emlékeztem vissza találkozásunkra.Szeretnék
hallani rólatok többet, cimem:9024 Győr, Csokonai u.17/B, internet elérhetőségem felül
telefon/96/826-819 ill.06-20 3414057
üdvözlettel
Péter