You Are Viewing igazság

Bevallom, hogy Gyurcsány Ferencet tehetséges szónoknak, kiváló színésznek és ügyes manipulátornak, a szűk hazai mezőny egyik zsenijének tartom. Lehet, hogy ezt egyesek, főleg akik ismernek engem, problémásnak gondolják, de valószínűnek tartom, hogy ennél sokkal nagyobb problémák is nehezítik az életüket, tehát nem nagyon foglalkoznak majd az enyémmel. Megnyugtatásul közlöm, hogy beismerő vallomásom ennyiben ki is merül. Sajnálom, hogy a Gyurcsány nevű ember egyéb képességeit nem áll módomban őszintén dicsérni. Ami vele, meg a mostani évértékelésével kapcsolatban leginkább zavar, az a szenvedélyes igazságbeszédként emlegetett, immár CD-n megvásárolható valami.

Egy példával érzékeltetném, hogy mi okozza zavaromat.

Tegyük fel, hogy egy bűnbanda vezére elhatározza, hogy jó útra tér, ráadásul megpróbálja az egész bandát megtéríteni, de legalább tudatni velük, hogy a dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint azelőtt. Ezért aztán szenvedélyesen beismeri az elkövetett bűnöket, társai fejére olvassa a kapzsiságukat, hazugságaikat, gátlástalanságukat, cinkosságukat. Tegyük fel, hogy erre a beszédre nagy nyilvánosság előtt kerül sor. Olyan emberek előtt, akiket a bűnbanda korábban kirabolt, becsapott, megalázott, félrevezetett. A példa drámaiságát emelve tegyük fel, hogy a vallomást követően a bandavezér a nagy nyilvánosság, mint ítélőszék kezébe adja a sorsát. Ezt szerintem úgy hívják, hogy beismerő vallomás, amit aztán lehet költői túlzással szenvedélyes igazságbeszédként emlegetni.

Bonyolítsuk meg a példát egy kicsit azzal a variációval, hogy a beszédre nem nagy nyilvánosság előtt kerül sor. Tegyük fel, hogy a világtól jól elrejtett rablótanyán összegyűlik a banda krémje, ahol régi jó szokás szerint marakodnak a koncon. Nem is feltétlenül a zsákmányolt koncon, hanem amit majd ezután fognak zsákmányolni. A bandavezér azonban tudja, hogy nem lesz konc, mert már egyszerűen nincs kit kifosztani. Helyzete enyhén szólva is kényes, hiszen ő maga hitegetett és ígért eddig a legtöbbet, most tehát jogosan kérik rajta számon a programot. Ekkor váratlanul – vagy jó előre megkoreografált módon – elpattan nála egy húr és elmondja ugyan azt a jó útra terelni szándékozó beszédet, mint amit a példa elején nagy nyilvánosság előtt mondott volna el. Ezt hívják úgy, hogy valaki zsarolja a társait.

A beszéd ugyan az, csak a körülmények mások. Bizony, nehéz dolog erkölcsös útra térni. Ahhoz jókor jó helyen kell lenni…

Gary Hoon