Archive for június, 2010

Családommal lassan egy éve költöztünk be saját, új házunkba. Az építkezés szorongató hónapjait és éveit magunk mögött hagyva, amikor merő kétség voltam, hogy szabad-e így, jó lesz-e így, miért tudunk mi szép házat építeni, amikor más szűkölködik a hétköznapokban, stb.

Szóval mindezek elmúltával egyre jobban ráébredek, hogy mennyi minden megvalósult régi-régi álmaimból: színek, formák, hangulatok, terek. Nagyon szeretem a szép színeket! A RAL színkártya hónapokig a táskámban volt: akármilyen stádiumban volt az építkezés, mindig elgondoltam a végeredményt; a falak, bútorok majdani színeit, a kibontakozó harmóniát. Mostanra szinte minden készen van, összeállt az elgondolt kép. A hónapokig tartó szorongás és aggódás után végre tudok örülni is mindennek.

Az anyagi jólét, amit drága férjem tehetségével és állhatatos munkájával teremtett, és a sok lelki adomány, amivel életünk meg van áldva (több mint tíz éve élünk kitartó szeretetben, három kisgyerekkel), újra és újra arra késztet, hogy keressem, kutassam: mivel, hogyan tudom megszolgálni, kiérdemelni mindezt. A válasz pedig újra és újra ugyanaz: sehogyan. Nem az én érdemem, nem a mi érdemünk, mégha benne is van a személyes igyekezetünk. A ’make a lot’, vagyis keress jól, és a ’save a lot’, vagyis élj mértékletesen, ne pazarold a javaidat tanításokon túl igyekszem nyitott szívvel és szemmel járni, próbálom élni a ’give a lot’ közösségi tanítását is, vagyis visszaadni anyagi és lelki értelemben is a mindenkori közösségeinknek. De a lényeg mégis az, hogy az Úr adta mindezt, és el is veheti bármikor.  A jólét, a birtoklás kérdésében tehát két megfontolás vált nagyon fontossá számomra. Először, bár birtokolom ezt a sok szépet, nem függhetek tőlük teljesen. Nagy kihívás az életben, hogy ezt mindig észben tartsam. De érdekes mód szintén nagy kihívás másod sorban, hogy tudjam örömmel fogadni a sok ajándékot és bátran éljek velük – hiszen az Úr adta, nekem, itt és most. Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes foglalja számomra össze a helyes viszonyulást: „Isten dicsőségére szolgál az, ha valaki gond, szorongás és rendetlen szenvedélyek nélkül használja és értékeli az élet javait.”

Szerző: Zsuzsi